Amikor bútorlapot választunk, általában a dekor, a vastagság, az ár és a felhasználási terület kerül először szóba. Van azonban egy olyan tulajdonság, amelyet a kész bútoron már nem látunk: ez a formaldehid-emisszió. A forgalomban lévő összes bútorlap megfelel a formaldehid kibocsátásra vonatkozó előírásoknak, így ez nem valódi döntésbefolyásoló tényező, de ha valaha érdekelt részletesebben a téma, most egy kicsit utánajártunk.
A bútorlapok műszaki adatlapján olyan jelölésekkel találkozhatunk, mint az E1, E0 vagy F****. Ezek nem feltétlenül ugyanannak a rendszernek különböző fokozatai, ráadásul a mérési módszerek is eltérhetnek. Nézzük meg, mit takarnak valójában ezek a jelölések.
Mi az a formaldehid, és miért beszélünk róla a bútorlapoknál?
A hagyományos forgácslap készítése során fa részecskéket préselnek össze kötőanyag segítségével, és az így elkészült hordozólap kapja meg a laminált dekorfelületet. A kompozit faanyagok gyártásánál használt egyes műgyanták, ragasztók formaldehidet tartalmazhatnak vagy bocsáthatnak ki. Az amerikai EPA összefoglalója szerint a formaldehidet többek között a rétegelt lemezek, forgácslapok és MDF-lapok előállításához használt gyantákban alkalmazzák.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bútorlap „egészségtelen”. Éppen azért alakultak ki különböző szabványok és határértékek, hogy meghatározzák, mekkora formaldehid-emisszió fogadható el az egyes termékeknél. A forgalomban lévő bútorlapok mind megfelelnek a vonatkozó előírásoknak – így attól nem kell tartani, hogy ha nem vagyunk körültekintőek, véletlenül olyan bútorlapot vásárolhatunk, ami káros anyagot bocsát ki.
Fontos különbséget tenni két fogalom között is: nem ugyanaz a lap formaldehidtartalma és a környezetbe kibocsátott formaldehid mennyisége. Ráadásul a különböző vizsgálati eljárások sem feltétlenül ugyanazt mérik, ezért két különböző módszerrel kapott számot nem szabad egyszerűen egymás mellé tenni.
Ha általánosságban is érdekel, milyen szempontok alapján lehet megítélni egy lap minőségét, érdemes elolvasnod az Olcsó bútorlap = rossz választás? 5 jel, amiből felismerheted a minőséget című útmutatónkat is.
Mit jelent az E1 emissziós osztály?
Az E1 a faalapú lapok formaldehid-emissziójára használt európai osztály. Az EN 13986 szerint az E1 osztály egyik meghatározott határértéke az EN 120 vizsgálattal mérve legfeljebb 8 mg formaldehid/100 g száraz lap; kamravizsgálatnál pedig legfeljebb 0,1 ppm, azaz 0,124 mg/m³.
Mit jelent az E0 jelölés a bútorlapokon?
Találkozhatsz olyan leegyszerűsített magyarázattal, amely szerint van E2, E1, majd E0, és ezek egyetlen skálán helyezkednek el, ahol az E0 egyszerűen az E1-nél jobb kategória. Az európai szabványrendszer szempontjából ez így nem pontos.
Az E1 szabványosan meghatározott európai emissziós osztály, az E0 viszont nem ugyanolyan egységes, harmonizált európai osztály, mint az E1. Az E0 megnevezéssel ettől még találkozhatsz gyártói és kereskedelmi dokumentációban, jellemzően nagyon alacsony formaldehid-emissziójú termékek jelöléseként.
E0 vagy E1 bútorlap a jobb?
Ha egy terméket E0-ként jelölnek, ne kizárólag ebből indulj ki, hanem nézd meg, mekkora tényleges formaldehid-emissziós értéket ad meg a gyártó. Ha két termék közül szeretnéd kiválasztani az alacsonyabb emissziójút, a konkrét adatok összehasonlítása többet mondhat, mint önmagában az, hogy az egyik mellett E1, a másik mellett E0 szerepel.
Mit jelent az F**** jelölés?
Az F**** – vagy F 4 Star – már egy másik szabványrendszerből érkezik: japán formaldehid-emissziós besorolás. A csillagok száma az emissziós kategóriát jelzi. A rendszerben F*, F**, F*** és F**** kategóriákkal találkozhatunk, amelyek közül az F**** jelenti a legalacsonyabb emissziójú kategóriát.
Itt azonban ismét fontos, hogy ne próbáljunk egyszerű egyenlőségjelet tenni a különböző rendszerek közé: az E0 nem egyenlő az F**** -al. A két megjelölés eltérő szabványrendszerből származik, és eltérő vizsgálati módszerek is állhatnak mögöttük, nem egyszerűen egymás megfelelői.
Hogyan mérik a bútorlap formaldehid-emisszióját?
A jelölések megértéséhez érdemes legalább nagy vonalakban azt is tudni, hogyan születnek a mögöttük lévő számok.
Kamravizsgálat
A kamravizsgálat során a vizsgált faalapú lapot meghatározott körülmények közé helyezik, majd megmérik a levegőben kialakuló formaldehid-koncentrációt.
A módszer előnye, hogy közvetlenül a levegőbe kerülő formaldehid koncentrációjáról ad információt. Az EN 717-1 szerinti kamramódszer ezért az egyik fontos európai referenciaeljárás.
Perforátoros módszer
Az EN 120 szerinti perforátoros vizsgálat más elven működik, és az eredményt mg formaldehid/100 g száraz lap formájában adják meg. Ez az a módszer, amelynél az E1 osztályhoz kapcsolódó, sokat idézett ≤8 mg/100 g értékkel találkozhatsz.
Éppen ezért nem mindegy, hogy egy adatlap például 5 mg/100 g vagy 0,05 mg/m³ értéket közöl. A kisebb szám nem feltétlenül jelent kisebb emissziót: először azt kell megnézni, milyen vizsgálati eljárás eredményéről van szó.
Deszikkátoros módszer
A japán szabványoknál deszikkátoros mérési módszerrel is találkozhatunk. Ennél a lapmintát zárt edénybe helyezik, ahol a belőle felszabaduló formaldehidet vízben gyűjtik össze, majd megmérik a víz formaldehid-koncentrációját. Ez megint más vizsgálati eljárás, ezért az F**** értékét sem célszerű egyszerű matematikai átváltással megfeleltetni az európai E1-nek.
E1, E0 vagy F**** – melyik a jobb?
A három jelölés közé tehát nem érdemes egyszerű sorrendet tenni.
| Jelölés | Rendszer | Mit érdemes tudni róla? |
|---|---|---|
| E1 | Európai | Szabványosan meghatározott formaldehid-emissziós osztály. |
| E0 | Nem egységes harmonizált európai osztály | A konkrét gyártói határértéket és vizsgálati módszert is ellenőrizni kell. |
| F**** | Japán | Az F-star rendszer legszigorúbb, legalacsonyabb emissziójú kategóriája. |
| CARB Phase 2 / TSCA Title VI | Amerikai | Terméktípustól függő formaldehid-emissziós követelményrendszer. |
Jól mutatja a rendszerek közötti különbséget az amerikai szabályozás is. A TSCA Title VI nem egyetlen univerzális határértéket ad meg minden faalapú lapra: az EPA szerint például a forgácslap emissziós határértéke 0,09 ppm, az MDF-é 0,11 ppm, a vékony MDF-é pedig 0,13 ppm.
A gyakorlatban tehát azt érdemes vizsgálni, mekkora egy konkrét lapnak az igazolt formaldehid-emissziója, és milyen szabvány szerint mérték.
Gyerekszobába milyen bútorlapot válassz?
Gyerekszobánál érthető módon különösen gyakran felmerül a kérdés, hogy egészséges-e a bútorlap, illetve melyik típust érdemes választani.
Fontos tudni, hogy a forgalomban elérhető ellenőrizhető eredetű, beltéri használatra megfelelő termékek a vonatkozó követelményeket teljesítik. Ha pedig kifejezetten alacsony formaldehid-emisszió a cél, érdemes a kötelező megfelelőségen túl a gyártó által közölt konkrét emissziós adatokat és tanúsítványokat is megnézni.
Egészséges-e a bútorlap?
A faalapú lapokból formaldehid kerülhet a levegőbe, ezért annak kibocsátását szabványok és határértékek szabályozzák. A formaldehiddel azért foglalkoznak ennyit a szabályozások, mert magasabb kitettség egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezért fontos, hogy ellenőrizhető eredetű, a vonatkozó emissziós követelményeket teljesítő terméket érdemes válassz. A szabályozásnak pont az a lényege, hogy igazolja: az adott bútorlap nem bocsát ki egészségkárosító hatással bíró formaldehid mennyiséget.
Gyakori kérdések az E1, E0 és F**** bútorlapokról
Mit jelent az E1 bútorlap?
Az E1 a faalapú lapok formaldehid-emissziójára alkalmazott európai osztály. Az EN 13986 szerint az E1 követelménye többféle vizsgálati módszerrel igazolható; az EN 120 perforátoros vizsgálat esetében például legfeljebb 8 mg formaldehid/100 g száraz lap a határérték.
Mit jelent az E0 bútorlap?
Az E0 megjelöléssel alacsony formaldehid-emissziójú lapoknál találkozhatunk, de nem ugyanolyan egységes, harmonizált európai emissziós osztály, mint az E1. Ezért mindig érdemes ellenőrizni, milyen konkrét követelményt, mérési eredményt és szabványt ért alatta az adott gyártó.
Az E0 jobb, mint az E1?
Egy E0-ként forgalmazott termék emissziója lehet alacsonyabb egy E1 határértékét éppen teljesítő termékénél, de a két jelölést nem érdemes önmagában összehasonlítani. A korrekt összevetéshez a tényleges mérési eredményt és az alkalmazott vizsgálati módszert is ismerni kell.
Mit jelent az F**** jelölés?
Az F**** a japán F-star formaldehid-emissziós besorolás legszigorúbb kategóriája. Nem célszerű egyszerűen az európai E1 vagy a kereskedelemben használt E0 jelöléssel azonosítani, mert eltérő szabványrendszerről és vizsgálati módszerekről van szó.
Van formaldehid a bútorlapban?
A forgácslapok és MDF-lapok előállításához használt egyes kötőanyagok formaldehidet tartalmazhatnak vagy bocsáthatnak ki. A lényeg a kész termék emissziója, és azt érdemes megnézni, hogy megfelel-e a rá vonatkozó követelményeknek.
Gyerekszobába milyen bútorlapot érdemes választani?
Érdemes megbízható gyártótól származó, dokumentáltan alacsony formaldehid-emissziójú, beltéri felhasználásra megfelelő lapot választani.
